Vitaindító idézetek Kovács József egyetemi rektor 1875. évi ünnepi emlékbeszédéből.
- A régi egyetemek az országos törvények határai közt belügyeiket magok intézték. Az egyetemben
egyleteket képeztek, egymás közt érvényes külön autonóm szervezettel, fejeik választott curátoraik,
procuratoraik, proctoraik voltak, kik által az egyetem igazgatásába is befolytak.
− Erősebb,
esetenkint az ügyvitelre terjeszkedő avatkozások az állam részéről, a reformatio után egyházi és világi
oldalról hatalmi kérdésekben felhasznált, néha arra állított egyetemeken jutottak érvényre, melyek
alapvagyon híján állandón a szeszélyes idők és Moecenások kegyelmére voltak utalva.
− Befolytak a
zavartalan autonóm fejlődésre talán a szerencsés körülmények is, hogy Oxford és Cambridge nem uralkodói
kormányi székhelyek, mint Paris, hol a rend fogalmával annyiszor tévesztettek össze a kis és nagy
hatalmasok szeszélyei.
− Minél kivülebb állt a püspök által a rend s egyházi befolyás
gyakorlására nevezett, már cancellárrá változott magister regens, annál szükségesebbé vált, hogy az
egyetem tényleges tanárai véleményeik, akaratuk, kívánalmaiknak egy fej által az ő körükből adhassanak
kifejezést. Ilyenül keletkezett a licentia docendivel felruházottak, tényleges tanárokból önmagok által
választott rector.
− A dolog természete szerint az egyetem és scholáinak hírnevével szaporodtak a
tanulók, a magisterek, a scholák, aulák és conviviumok is. Érthető már az is, hogy a szaporodással a
csoportosulás eleinte a nátiók alapján történt; később lett némi befolyása a ma uralgó szaki, kari
motívumoknak is. Az egész intézmény önmagát tartá fönn, magáról maga gondoskodók. A szakcsoportok
megalakulása a magisterek részéről dékánok választásában nyert kifejezést
− A mily mértékben az
idők szerint szűkebb vagy tágabb census mellett az egyetemi választásokra jogosult collegiálistákból
állt az egyetem, oly mérvben ment át a beligazgatás, a statutarius intézkedés a collegiumok élére emelt
procuratorokban a collegiumokra, de mely mindig a cancellár, illetőleg a rector által nyert
kifejezést.
− Hogy az államhatalmak mindenható gyámkodása, mely mellett az egyetem és karai csak
apró súrlódásokban és csak elnevezés szerint éltek, élesztő nem lehetett; hogy az egyes tanárok szellemi
lendületét korlátozó, a tanszakok, a felfogás irányát is körüliró szabályrendeletek közti mozgás az üde
fejlődésre kedvező még akkor sem lehetett volna, ha a mindenható kormányszékek már a tanszékek
betöltésénél a tanügyével nem azonos érdekű qualificatiók által kevésbbé vezéreltettek volna, mint ez
valóban történt, elég világos.
− Azon genius, mely Magyarországot sanyarú viszonyok közt
annyiszor menté meg, megőrzendi jövőben is attól, hogy municipiumait a jogállam igényelte centralisatión
túl, a nem ritkán veszélyes gyámság alá vesse, polgárait örök kiskorúságra kárhoztassa. Én hiszem, hogy
találkozandik mód, mely a municipiumokat még tán meglevő torzkinövéseitől megmenti, a modern államot
nagykorú, ügyeiket intézni képes polgárokkal lehetségessé teszi. És meg vagyok győződve, hogy az
egyetemi autonómiának még akkor is, ha valamikor államférfiúi tévedések ez országban a többi
autonómiákat mind megszüntetnék, fenn kellene maradnia.
− Nem hihetem, hogy a nagykorúság nálunk
csak az egyetemmel már kapcsolatban nem levőknek sajátja, kik államigazgatási hivatalokba jutva, menten
hivatottakká lesznek az egyetem kormányzati ügyeit superarbitrálni.
− A kormányzati teendők
megosztása az egyetemi hatóságok, az egyetem kezébe tévén mindazok intézését, végrehajtását, mik az
egyetem szellemi és anyagi fejlődésének eszközei, a nagy föladatokkal arányos felelősséget tesz rája. E
felelősség érzete emelendi a kötelességérzetet, de emeltetik az a társak ellenőrzése és sarkaltatik az
államfelügyelet által.
− Az egyetemek megmenekülendenek attól, hogy személyzetük kiegészítése
annyiszor meggyőződésük ellen történjék az államhatalmak részéről, elégszer oly indokok alapján,
melyeket az egyetem magáéinak soha el nem ismerhetne.
− Az egyetem alkotmánya legyen törvényben.
Az egyetem alkotmánya, mely körülírja a korlátokat, melyek közt az egyetemi autonóm szövetség magát
kormányozza, mely megszabja az utat és módot, melyen a modern alkotmányos jogállam felügyeletét s
bizonyos föntartott pontokban az autonóm egyetemen befolyását érvényesíthesse.
A teljes beszéd elérhető itt
MegosztomHogyan kéne működnie - és ezzel szemben hogy működik a jog, az autonómia és a hatalommegosztás gyakorlata ma Magyarországon?
Közvetlen naplóbejegyzések az 1981-es varsói diáklázadás eseményeiről
Tömör összefoglalás a kormány érveiről, az eddig megtett lépésekről, a jogszabályi háttérről, tudományos és társadalmi hatásokról - és a kétségekről