Brecht 1939-ben, dániai emigrációjában írta a színdarabot, pontosabban annak első verzióját.

A történet ismert. Galileo Galilei 1609-1610-ben az általa tökéletesített  távcső segítségével felfedezi, hogy a Hold éppolyan égitest mint a Föld, a felszínén hegyek és völgyek váltakoznak, továbbá felfedezi a Jupiter négy holdját, melyek a Jupiter körül keringenek. Kopernikusz tanítását, miszerint a Föld nem a csillagrendszer középpontja, mert a Föld kering a Nap körül és nem megfordítva, Galilei ugyan nem tudja empirikusan igazolni, de egy 1616-ban írott levelében úgy fogalmaz, hogy az eltérés a természet és a biblia tanítása között abból fakad, hogy a biblia az egyszerű emberek nyelvén beszél. 1624-ben a VIII. Urbán pápa támogatásával hozzálát a ptolemaioszi és a kopernikuszi világnézetet ütköztető Dialogo megírásának, de amikor a könyv 1632-ben megjelenik, Galilei elveszíti a pápa kegyét. Rómában az inkvizíció elé állítják, elítélik, így kénytelen megtagadni a heliocentrikus világmagyarázatot, s ezt követően egészen haláláig házi őrizetben él Firenzében.

A Galilei élete epikus színdarab, átfogja az egész hosszú történetet, de persze több ponton is megváltoztatja, egyszerűsíti. Brechtet nem maguk a tudományos felfedezések érdekelték, inkább azok társadalmi vonzatai. Az általa elképzelt Galilei, akinek minden bizonnyal saját magából is kölcsön adott vonásokat, nem aszkéta, bár megszállottan keresi a maga igazságát, de függ a környezetétől. Ahhoz, hogy éljen és kutasson, pénzre és elismerésre van szüksége. Az új tudás pedig közvetlen társadalmi üzeneteket hordoz. „Nincs ég” – mondja Galilei a darab folyamán többször, a régi ptolemaioszi égbolt kristálygömbjeire utalva ezzel, amelyeket a felfedezése mintegy összetört. Ráadásul erre Brecht szerint Galilei tapasztalati bizonyítékkal szolgált, olyasvalamivel, amit mindenki ért, még az is (így Federzoni, a lencsecsiszoló), aki nem tud latinul.

A Galilei életében a tudás és a társadalom közötti kapcsolat közvetlen és sokrétű.

De az összefüggésnek van egy harmadik összetevője is, a firenzei herceg és főként az egyház, mely veszedelmesnek érzi az új tanokat. A darab alapvető kérdéseket tesz fel tudás és társadalom, tudás és hatalom kapcsolatát illetően. Idekívánkozik még Zsótér Sándor gondolata, aki 2016-ban rendezte meg a Galilei életét a Nemzeti Színházban és így nyilatkozott róla: „nagyon erős gesztusa az egész darabnak a tanítás, hogy nemzedékek hogy tanítják egymást, hogy hogy tanítanak meg, hogy kérdéseket tegyek fel vagy kételkedjek valamiben.”

Vizsgálandó rész: 3. kép és 4. kép

Lehetséges kérdések:

• Mi volt Galilei felfedezése? Mi volt ennek tudományos jelentősége?
• Hogy ítéli meg ennek következményeit Galilei és Sagredo? (3. kép)
• Hogyan reagál a firenzei udvar a felfedezésre? (4. kép)
• Hogyan érvelnek a firenzei udvar teológusai és hogyan Galilei? (4. kép)
• Milyen (volna) az optimális viszony tudás, társadalom és uralom között?

Források:

• Bertolt Brecht: Galilei élete. Fordította Ungvári Tamás. Budapest: Európa 1958.
• Bertolt Brecht: Das Leben des Galileo Galilei. Musik von Hanns Eisler. Mit Ekkehard Schall, Simone Frost, Günter Naumann etc. DDR TV-Archiv 1978. DVD.
• Albert van Helden: Galilei. In: Encylopedia Britannica

Megosztom