Április 19-23.

Tanárképzés, közoktatás

Schiller Mariann - ELTE középiskolai vezetőtanár

#neveléstan

nem autonóm egyetem nem autonóm tanárt képez

nem autonóm tanár nem autonóm diákot képez

nem autonóm iskola nem akar autonóm tanárt

nem autonóm következő generáció nem állampolgár, hanem alattvaló

kellenek keretek, kellenek kimeneti szabályozók – kevesebb, rugalmasabb, konszenzusos, választható (pl. tantervek és taneszközök sokasága; kompetencia – és nem ismeret-alapú vizsgák)

ma: központosított tanár, gyerek, szülő, taneszköz

eredmény: tanárhiány, kontraszelekció, képesítés nélküli pedagógus (már törvényben). „Melléktermék”: társadalmi elégedetlenség tanárokkal szemben.

A tanárképzést is folytató egyetemek elfogadták, hogy az agyonszabályozott, centralizált NAT és kerettantervek ismereteihez szabják az egyetemi képzést. A 2020 téli-tavaszi meglepően nagy mértékű ellenállás nemcsak a kormányzatra, hanem a szintén tiltakozó egyetemekre sem fejtette ki hatását.

A magyartanár felől:

nem szempont a szakmaiság

kanonizált és másod-, harmadrangú szerzők aránya, ideológia által vezérelt kiválasztása

               nyelvtudományi alapvetések negligálása (nyelvrokonság)

nem szempont a diák életkora

nem szempont a diák érdeklődése, korosztályi kultúrája

               ifjúsági művek háttérbe szorulása

               populáris kultúra kiszorítása

               saját nyelvhasználat kárhoztatása

               filmről, online világról csak szavak szintjén

nem szempont a tanár és/vagy diákjainak ízlése, igénye

               választhatóság nullára redukálása

nincs tere, ideje modern módszertannak

elmélyülés helyett rohanás, élmény helyett ’telefonkönyvek’

felfedezés helyett preskripció

esztétikum helyett ál-morál

Lehetőségek:

Megosztom

Kapcsolódó Tudástár