Április 19-23.

Bevezetés az egyetemi autonómia helyzetébe

Balázs Barbara

#Fogalomtisztázás #Óraterv


Elsőéves mérnökinformatikus hallgatóknak tartottam a fenti témában egy nagyjából egy órás ismertetőt tanköri foglalkozás keretein belül. (A tanköri foglalkozás a középiskolai osztályfőnöki óra rendszerét hivatott továbbvinni: közösséget építünk, konzultációkat tartunk, szabályzatokat ismertetünk, illetve igyekszünk a felmerülő kérdéseket megválaszolni.) Az óránk menetének főbb pontjai az alábbiak voltak:


- Először megkérdeztem, hogy hány egyetemről tudnak, ahol már megszavazták a modellváltást, és felsoroltattam velük, hogy konkrétan melyek ezek. Ebből kerekítettünk egy listát. Kissé akadozva eljutottak addig, hogy BCE, SZFE, DE, SZTE, PTE, SOTE, mindet sorszámoztam a modellváltás megszavazásának időpontja szerint. Ezt kiegészítettük közös erővel, hogy teljes legyen a lista, megvolt a felismerés, amikor olyan egyetem került szóba, ami valakinek épp a lakóhelyén van. (Forrás pl. https://www.valaszonline.hu/2021/02/12/felsooktatas-modellvaltas-maganositas-hatter/)


- Utána körkérdésként bedobtam, hogy tudják-e, melyek a legrégebben alapított egyetemek. Ezek közül már egészen sokat eltaláltak, és így eljutottunk addig, hogy a Bolognai Egyetemet 1088-ban alapították. (Forrás pl. https://iqfactory.hu/blog/10-legregebbi-egyetem-vilagon/)


- Innen következett az alapítás 900. évfordulóján Bolognában aláírt (https://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/archivum/kulfold/magna_charta_universitatum) Magna Charta Universitatum kivetítése (http://www.magna-charta.org/resources/files/the-magna-charta/hungarian), külön hangsúlyt helyezve a 4 közül az 1. alapelvre: “[…] az egyetem autonóm intézmény, amely a tudományos kutatásban és az oktatásban hozza létre, értékeli és adja át a kultúra értékeit. Hogy kielégíthesse a kor szükségleteit, kutatási és oktatási tevékenységének minden politikai, gazdasági és ideológiai hatalommal szemben függetlennek kell lennie.”, majd az aláíró egyetemek listája (http://www.magna-charta.org/magna-charta-universitatum/signatory-universities/signatory-universities), természetesen a magyar egyetemekre fókuszálva.


- Felsoroltunk néhány kuratóriumi tagot (Szijjártó Péter, Varga Judit, Lázár János stb.), és megvitattuk, hogy vajon így mennyire lesz egyszerű függetlennek lenni az aktuális politikai hatalomtól. (Forrás pl. https://privatbankar.hu/cikkek/makro/mi-a-kozos-csanyi-sandorban-es-szijjarto-peterben.html)


- Megállapítottuk, hogy fontos beszélni az állami vs alapítványi egyetem kérdéséről, de az is nagyon fontos, hogy itt igazából nem egy alapítványi egyetem, hanem egy politikai egyetem áll szemben az államival. (Ezt a kifejezést és még pár másikat is innen vettem át: https://youtu.be/jSw3EFE1IhE?t=482)


- Megbeszéltük, hogy mi a különbség az állami és alapítványi óvodák/ általános iskolák/ középiskolák között, és miben más ez a különbség egyetemek esetében. (Forrás pl. http://oktatoihalozat.hu/wp-content/uploads/2021/01/Allami-egyetem-alapitvanyi-egyetem-osszevetes-1.pdf)


- Itt jött szóba először az alapkutatás, ami már a fogalom szintjén is újdonságként érte a társaságot, de nagyon érdeklődtek, így tartottunk egy nagyobb kitérőt olyan matekos eredmények irányába, amit csak a felfedezésüknél jóval később hasznosítottak a gyakorlatban. (Ilyet szerencsére ők is tanultak már, így ez népszerű téma volt nálunk). Ideidéztük Péter Rózsától, hogy “A töknek csak a termése hasznos, irtsuk tehát szorgalmasan gyökerét, szárát, levelét!”, amivel Lovász László nyitja ezt az alapkutatásról szóló kiváló írását.


- Szóba jött a CEU is, mint nagyszerű alapítványi egyetem, ami mégsem egészen piaci alapon működik, és a kutatásban is élen jár.


- Beszéltünk róla, hogy milyen előnyei és veszélyei lehetnek a modellváltásnak, és megvitattuk, hogy az előnyök közül vajon mennyi szolgál rövid- és mennyi hosszútávú célokat. (Forrás pl. https://www.youtube.com/watch?v=w41BAeBN2YA)


- Az adminisztráció várható csökkenésénél kitértünk a kancellária bevezetésére, amiről szintén tudtam személyes beszámolókkal is szolgálni. (Például azzal, hogy onnantól nem lehetett kidobni a kifogyott táblafilceket, hanem le kellett adni a portán, és jegyzőkönyvezni, hogy ez bizony kifogyott.) Ötleteltünk, hogy vajon valóban kevesebb lesz-e az adminisztráció plusz egy réteg beiktatásával, és nem lehetne-e esetleg másképp megoldani ezt a problémát.


- És végre eljutottunk az egyetemi autonómiához, egész pontosan annak az 5 szintjéhez: szervezeti, pénzügyi, személyügyi és akadémiain belül oktatási, illetve kutatási (forrás pl. https://www.youtube.com/watch?v=zSyHPonX9t4), majd megállapítottuk, hogy a kuratórium melyiket miért és hogyan sértheti meg.


- Hangsúlyoztam, hogy a helyzet nem úgy fest, hogy az eddigi totális autonómia csökken le hirtelen nagyon kicsire, már eddig is rengeteg ponton sérült sajnos az egyetemi autonómia. Innen válogattam ki a szerintem legfontosabb pontokat.


- Említettem, hogy az egyik fő probléma az, hogy mennyire kevés információ birtokában kell szavazni, mennyire nincs párbeszéd, és beszélhetünk-e itt zsarolási helyzetről. Erről is tudtam személyes tapasztalatokat megosztani, mert a férjem is olyan egyetemen dolgozik (még…), ami már megszavazta a modellváltást, és vele végigkövettem az ottani eseményeket.


- Végül átfutottuk néhány egyetem modellváltáshoz tartozó GYIK oldalát (pl. BGE), külön kiemelve a “Megmarad az oktatás szabadsága?” kérdésre adott kitérő válaszokat. Felhívtam rá a figyelmet, hogy a többi egyetemmel kapcsolatban is találnak hasonló oldalakat az interneten, szemezgethetnek kedvükre.

A végén vártam a kérdéseket, és nyitottam egy posztot, ahova ők is linkelhetnek bármit. Még nem tették meg (bár privát üzentben már érkezett pár visszajelzés), de szerintem fontos, hogy tudják, hogy itt nem egy oldal álláspontját szeretnénk lenyomni a torkukon, minden irányból érkező információt megvitathatunk. Valamint igyekeztem hangsúlyozni (az elején és a végén is), hogy én se vagyok a téma szakértője, de annyival próbálom őket segíteni az informálódásban, hogy elmondom, amit én tudok ezekről az intézkedésekről.

Az óra közben nem vetítettem videót, és nem olvastattam velük túl sok dolgot. Egyrészt azért, mert szerintem sokkal jobban tudnak figyelni arra, ha “élőben” beszél valaki, mint arra, ha elindítok egy lejátszást, másrészt pedig azért, mert nehéz olyan forrásokat találni, amik objektíven, becsmérlő jelzők nélkül taglalják a helyzetet (ami az átalakítások módja miatt érthető is), és szerettem volna a tényekre szorítkozni, szerintem sokkal hatásosabb, ha ők vonhatják le a saját következtetéseiket. Utólag viszont küldtem nekik néhány linket.

Ami szerintem legjobban összefoglalja a helyzettel kapcsolatos tudnivalókat, az ez a videó. Ezt a “modellváltás veszélyeiről” címszóval linkeltem, és azzal a megjegyzéssel, hogy bár az egész nagyon jó, ha kevés az idejük, akkor 1:24:00-tól nézzék (a Gács Anna-, Polyák Gábor-interjút).

Megosztom

Kapcsolódó Tudástár