Az óra fókuszában az egyetemi autonómia és az önkormányzatiság, az autonómia szervezeti garanciái állnak, és ezeknek a hallgatói képviselettel való összefüggései.
Az óra anyaga összesen 3 db PDF-ből áll, amik a lenti gombokra kattintva letölthetők. Az Óravázlat c. anyag alapján ismertetjük a szerzők óratervét, de ebben a bejegyzésben az áttekinthetőség kedvéért a feladatlapok megoldását, és bizonyos oktatói segédleteket kihagytunk. Ezek teljes egészében megtalálhatóak a lenti PDF-ben. Akik felhasználnák a tervet, javasoljuk, hogy mindenképp töltsék le a PDF-et, és az alapján ismerkedjenek meg az anyaggal.
A. Az óra céljai, várt tanulmányi kimenetek:
A feladatok elvégzése után a hallgatók
Az órának nem célja teljeskörű áttekintést adni az egyetemi autonómiával kapcsolatos jogi ismeretekről. Fókuszában az egyetemi autonómia és az önkormányzatiság, az autonómia szervezeti garanciái állnak, és ezeknek a hallgatói képviselettel való összefüggései.
B. Tanegységi, tematikai illeszkedés:
C. Feltételezett ismeretek:
A feladatok nem igényelnek jogi előismereteket, csak hajlandóságot arra, hogy konkrét problémák megoldása érdekében a hallgatók jogi szövegekkel (a felsőoktatási törvény egyes részleteivel és saját egyetemi szabályzataikkal) bíbelődjenek.
D. Az óra menete, feladatok:
A feladatok egymásra is építhetők, de egy-egy feladat más órákba beépítve is alkalmazható, a rendelkezésre álló időkerettől és hallgatói előismeretektől függően.
Az órai feladatokat két, az órán megbeszéltek önálló továbbgondolását, a tanultak alkalmazását célzó feladat segíti. Az egyik házi feladat a joghallgatóknak egyben lehetőséget ad arra, hogy megtanuljanak ügyekre keresni az Alkotmánybíróság oldalán. A másik feladat a hallgatók kritikai hozzáállását és normaértelmezési készségeit fejleszti azáltal, hogy saját maguk győződhetnek meg SZMSZ-ek áttekintése útján egy jelenség kiterjedtségéről ahelyett, hogy külső autoritást fogadnának el ezen a téren.
Rövid, frontális ismertetés, lehetőleg a hallgatók bevonásával, már meglévő ismereteikre támaszkodva. Célja az egyetemi autonómia fogalmát először bevezetni; általánosságban az egyetemek (és a hallgatók saját egyetemének) alapvető szervezeti felépítését tisztázni, valamint azt, hogy milyen szervezeti szinteken kik a legfőbb döntéshozók. Cél továbbá annak egyértelműsítése, hogy mely testületi döntéshozó szervekben van hallgatói képviselet.
Segédeszköz:
Segédeszközök:
Feladat leírása:
A feladat kiindulópontja, hogy az alapítványi fenntartó minden olyan kérdésben magához vonja a döntés lehetőségét, amikor azt a felsőoktatási törvény lehetővé teszi. Egyrészt így demonstrálható legjobban a különbség a két egyetemtípus között, másrészt a gyakorlatban eddig a legtöbb modellváltó egyetem esetében ez történt. Az alább összegyűjtött kérdéskörök esetében kell eldönteni, hogy melyik egyetemi (vagy akár egyetemen kívüli) döntéshozatali fórum hatáskörébe tartozik a kérdés eldöntése.
A feladat tanulsága:
Amennyiben az alapítványi fenntartású egyetem fenntartója él azokkal a jogkörökkel, amelyeket számára a felsőoktatási törvény lehetővé tesz, akkor jelentős jogköröket von majd el a szenátustól. Ez sok olyan szervezeti és eljárási kérdést érinthet, amelyben a szenátus volt az eredeti döntéshozó. A feladat ezt kívánta demonstrálni, különösen olyan kérdésekben, amelyek érinthetik a hallgatókat is.
Az Óratervben táblázatos összevetés mutatja, hogy pontosan milyen eltérések vannak az állami és az alapítványi egyetem között a felsőoktatási törvény előírásai alapján. Ezt elsősorban az órát tartó oktatónak szánják a szerzők, megkönnyítendő a tájékozódást a jogi szabályozásban.
Segédeszközök:
Feladat leírása:
A Kar a tanulmányi dékánhelyettes javaslatára egy új alternatív tantárgyat készül bevezetni az egyik, sokhallgatós képzésében eddig meghirdetett kötelezően választható tárgy helyett. Az új tárgy egy újabb, korszerűbb tudományterületet fed le, a munkaerőpiacon is hasznos készségek fejlesztésére ad lehetőséget. Ugyanakkor úgy hírlik, hogy a tantárgyfelelős sokkal szigorúbban osztályoz, és jóval több munkát vár, mint a korábbi alternatív tárgy felelőse.
A Kari Tanács oktató és más, egyetemi munkavállaló tagjai megosztottak a kérdésben, hogy szükség van-e az alternatív tárgy cseréjére. A hallgatói képviselők lehetnek a mérleg nyelve. Ők az új tárgy bevezetését, a régi kivezetését támogatják. A szak hallgatóinak jelentős része azonban másképp látja ezt: ők a régi tárgyat látnák szívesen (és teljesítenék) inkább továbbra is.
A csoport: Önök a Kari Tanács hallgatói képviselői. Úgy látják, hogy a hallgatók többsége rövidtávú érdekeket tart szem előtt, inkább a könnyebb jegyszerzés foglalkoztatja, mint diplomája értéke. Az Önök értelmezésében azonban a hallgatói érdekképviselet olykor a hallgatókkal szemben is képviselheti az érdekeiket, ha a hallgatók maguk nem látják be, mi áll érdekükben.
Érveljenek az Önök álláspontja ellen tiltakozó hallgatók ellenében amellett, hogy hallgatói képviselőként joguk van a széleskörben megfogalmazott hallgatói ellenvéleményekkel szemben is az új tárgy bevezetését támogatni, és ez képviseleti feladatuk jogszerű ellátásának minősül, nem mozdíthatók el emiatt!
B csoport: Önök nem hallgatói képviselők, hanem a Facebook-on egy évfolyamcsoportban léptek egymással kapcsolatba. Azt gyanítják, hogy a hallgatói képviselők valamiért annak ellenére nem a hallgatók érdekeit képviselik, hogy a Kar hallgatói már online fórumokon stb. egyértelműen hallatták a véleményüket: nem akarják az új tárgyat. Járjanak utána, van-e lehetőségük a megingathatatlan képviselőket elmozdítani vagy rákényszeríteni jogszerű eszközökkel arra, hogy a javaslat ellen szavazzanak! Majd érveljenek amellett, hogy a HÖK képviselőknek azt kell képviselni, amit Önök mondanak, különben elmozdítják őket!
A vita menete: “British Parliamentary debate”
Minden csoportban előre ki kell jelölni a az első-, második- és harmadik körös megszólalókat, akik a csoport nevében előadják az álláspontjukat. Lehetőség szerint 3 fős, de legfeljebb 5 fős csoportokban dolgozzunk. A nagyobb létszámú szemináriumok, gyakorlatok során persze több A és B csoport jön létre. Ezeket össze kell párosítani.
Távolléti oktatás esetén érdemes előre létrehozni csoportszobákat (pl. Google Meet linkeket ). Ezeket használhatják az összepárosított A-B csoportok az egymás közötti vitára. A felkészüléshez az egyes csoportoknak szintén kell egy-egy külön “szoba” (Meet link), vagy pedig egyszerűen az oktatásban használt egyéb szoftver (Zoom, MS Teams stb.) csoportbontás funkcióját kell használni. A felkészülési idők alatt a “közös” (A-B) szobákban minden résztvevőnek el kell némítania magát, hogy az ellenérdekű fél ne hallja meg előre az érveit.
Az oktató a csoportokban felmerült érvek összegyűjtésével összegzi a feladat tanulságait, különös tekintettel az alábbi szempontokra.
(10-15 perc felkészülés)
A legfőbb tanulságok:
Az SZFE bíróság előtt indított eljárásainak egyikében a bíró az Alkotmánybírósághoz fordult. Indítványában kifogásolta a felsőoktatási törvénynek azokat az előírásait, amelyek lehetővé teszi az alapítványi egyetemek számára a szenátusi jogkörök fenntartóhoz vonását. Az Alkotmánybíróság döntését egyelőre (2021. április 19-én) várjuk.
1. Döntse el Ön: alkotmányos vagy alkotmányellenes az Nftv. 94. § (6) bekezdése? Érveljen álláspontja mellett!
Felhasználhatja érveléséhez az SZFE ügyében benyújtott bírói normakontroll indítványt is. Keresse meg az alkotmanybirosag.hu honlapon a III/00384/2020. ügyszám alatt az indítványt! (A kereső használata során mellőzze a “III/” részt, és az arab számok előtti nullákat se írja be.)
2. Mennyire kiterjedt jelenség, hogy a modellváltáson átesett egyetemeken a fenntartó csorbítja a szenátus hatáskörét?
Nézze meg néhány, de legalább három közalapítványi fenntartásba került egyetem SZMSZ-ét, és döntse el Ön!
További olvasmányok:
Az Alkotmánybíróság felhasznált határozatai:
Az SZFE ügyében indult bírói normakontroll-indítvány szövege
MegosztomTömör összefoglalás a kormány érveiről, az eddig megtett lépésekről, a jogszabályi háttérről, tudományos és társadalmi hatásokról - és a kétségekről
11 tanulmány, amely komplex és átfogó képet nyújt a modellváltás körüli jogi anomáliákról
Az Eötvös Károly Intézet tanulmánya az oktatás és a tudomány szabadságának jogi feltételeiről