Április 19-23.

Hallgatói képviselet és az egyetemi autonómia intézményei

Zeller Judit - PTE ÁJK és Mráz Attila - ELTE BTK

#Alapvető információk #Diasor #Jog

Az óra fókuszában az egyetemi autonómia és az önkormányzatiság, az autonómia szervezeti garanciái állnak, és ezeknek a hallgatói képviselettel való összefüggései.

Az óra anyaga összesen 3 db PDF-ből áll, amik a lenti gombokra kattintva letölthetők. Az Óravázlat c. anyag alapján ismertetjük a szerzők óratervét, de ebben a bejegyzésben az áttekinthetőség kedvéért a feladatlapok megoldását, és bizonyos oktatói segédleteket kihagytunk. Ezek teljes egészében megtalálhatóak a lenti PDF-ben. Akik felhasználnák a tervet, javasoljuk, hogy mindenképp töltsék le a PDF-et, és az alapján ismerkedjenek meg az anyaggal.

A.  Az óra céljai, várt tanulmányi kimenetek:

A feladatok elvégzése után a hallgatók

Az órának nem célja teljeskörű áttekintést adni az egyetemi autonómiával kapcsolatos jogi ismeretekről. Fókuszában az egyetemi autonómia és az önkormányzatiság, az autonómia szervezeti garanciái állnak, és ezeknek a hallgatói képviselettel való összefüggései.

B.  Tanegységi, tematikai illeszkedés:

C.  Feltételezett ismeretek:

A feladatok nem igényelnek jogi előismereteket, csak hajlandóságot arra, hogy konkrét problémák megoldása érdekében a hallgatók jogi szövegekkel (a felsőoktatási törvény egyes részleteivel és saját egyetemi szabályzataikkal) bíbelődjenek.

D.  Az óra menete, feladatok:

A feladatok egymásra is építhetők, de egy-egy feladat más órákba beépítve is alkalmazható, a rendelkezésre álló időkerettől és hallgatói előismeretektől függően.

Az órai feladatokat két, az órán megbeszéltek önálló továbbgondolását, a tanultak alkalmazását célzó feladat segíti. Az egyik házi feladat a joghallgatóknak egyben lehetőséget ad arra, hogy megtanuljanak ügyekre keresni az Alkotmánybíróság oldalán. A másik feladat a hallgatók kritikai hozzáállását és normaértelmezési készségeit fejleszti azáltal, hogy saját maguk győződhetnek meg SZMSZ-ek áttekintése útján egy jelenség kiterjedtségéről ahelyett, hogy külső autoritást fogadnának el ezen a téren.

1. Az egyetemi autonómia fogalma, az egyetem döntéshozó fórumai

Rövid, frontális ismertetés, lehetőleg a hallgatók bevonásával, már meglévő ismereteikre támaszkodva. Célja az egyetemi autonómia fogalmát először bevezetni; általánosságban az egyetemek (és a hallgatók saját egyetemének) alapvető szervezeti felépítését tisztázni, valamint azt, hogy milyen szervezeti szinteken kik a legfőbb döntéshozók. Cél továbbá annak egyértelműsítése, hogy mely testületi döntéshozó szervekben van hallgatói képviselet.

Segédeszköz:

PDF diasorLetöltés

2. Kvíz: Döntési hatáskörök – alapítványi vs. állami fenntartású egyetem

Segédeszközök:

  1. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv., felsőoktatási törvény) szövege, amely elérhető a Nemzeti Jogszabálytárban
  2. Az alábbi kvíz feladatsor. A kérdések felvihetők online kvízprogramokba (pl. Kahoot, Mentimeter), így a feladat elektronikus formában is megoldható. Természetesen a hagyományos offline forma (pl. nyomtatott feladatlap) is megfelelő. A helyes megoldásokat az óratervben aláhúzással jelöltük és rövid magyarázattal láttuk el.
  3. A fenti PDF-diasor a feladat bevezetésére és a tanulságok közös levonására
Feladatsor a hallgatóknakLetöltés
PDF-diasorLetöltés

Feladat leírása:

A feladat kiindulópontja, hogy az alapítványi fenntartó minden olyan kérdésben magához vonja a döntés lehetőségét, amikor azt a felsőoktatási törvény lehetővé teszi. Egyrészt így demonstrálható legjobban a különbség a két egyetemtípus között, másrészt a gyakorlatban eddig a legtöbb modellváltó egyetem esetében ez történt. Az alább összegyűjtött kérdéskörök esetében kell eldönteni, hogy melyik egyetemi (vagy akár egyetemen kívüli) döntéshozatali fórum hatáskörébe tartozik a kérdés eldöntése.

A feladat tanulsága:

Amennyiben az alapítványi fenntartású egyetem fenntartója él azokkal a jogkörökkel, amelyeket számára a felsőoktatási törvény lehetővé tesz, akkor jelentős jogköröket von majd el a szenátustól. Ez sok olyan szervezeti és eljárási kérdést érinthet, amelyben a szenátus volt az eredeti döntéshozó. A feladat ezt kívánta demonstrálni, különösen olyan kérdésekben, amelyek érinthetik a hallgatókat is.

Az Óratervben táblázatos összevetés mutatja, hogy pontosan milyen eltérések vannak az állami és az alapítványi egyetem között a felsőoktatási törvény előírásai alapján. Ezt elsősorban az órát tartó oktatónak szánják a szerzők, megkönnyítendő a tájékozódást a jogi szabályozásban.

3. Vita: hallgatói képviselet

Segédeszközök:

  1. kari és egyetemi HÖK alapszabálya, kari szervezeti és működési szabályzat, Nftv. (Célszerű ezek online elérhetőségét előre összeszedni és megadni a hallgatóknak.)
  2. A két csoporthoz tartozó hallgatóknak külön-külön esetleírás
  3. A PDF-diasor a tanulságok levonására

Feladat leírása:

A Kar a tanulmányi dékánhelyettes javaslatára egy új alternatív tantárgyat készül bevezetni az egyik, sokhallgatós képzésében eddig meghirdetett kötelezően választható tárgy helyett. Az új tárgy egy újabb, korszerűbb tudományterületet fed le, a munkaerőpiacon is hasznos készségek fejlesztésére ad lehetőséget. Ugyanakkor úgy hírlik, hogy a tantárgyfelelős sokkal szigorúbban osztályoz, és jóval több munkát vár, mint a korábbi alternatív tárgy felelőse.

A Kari Tanács oktató és más, egyetemi munkavállaló tagjai megosztottak a kérdésben, hogy szükség van-e az alternatív tárgy cseréjére. A hallgatói képviselők lehetnek a mérleg nyelve. Ők az új tárgy bevezetését, a régi kivezetését támogatják. A szak hallgatóinak jelentős része azonban másképp látja ezt: ők a régi tárgyat látnák szívesen (és teljesítenék) inkább továbbra is.

A csoport: Önök a Kari Tanács hallgatói képviselői. Úgy látják, hogy a hallgatók többsége rövidtávú érdekeket tart szem előtt, inkább a könnyebb jegyszerzés foglalkoztatja, mint diplomája értéke. Az Önök értelmezésében azonban a hallgatói érdekképviselet olykor a hallgatókkal szemben is képviselheti az érdekeiket, ha a hallgatók maguk nem látják be, mi áll érdekükben.

Érveljenek az Önök álláspontja ellen tiltakozó hallgatók ellenében amellett, hogy hallgatói képviselőként joguk van a széleskörben megfogalmazott hallgatói ellenvéleményekkel szemben is az új tárgy bevezetését támogatni, és ez képviseleti feladatuk jogszerű ellátásának minősül, nem mozdíthatók el emiatt!

B csoport: Önök nem hallgatói képviselők, hanem a Facebook-on egy évfolyamcsoportban léptek egymással kapcsolatba. Azt gyanítják, hogy a hallgatói képviselők valamiért annak ellenére nem a hallgatók érdekeit képviselik, hogy a Kar hallgatói már online fórumokon stb. egyértelműen hallatták a véleményüket: nem akarják az új tárgyat. Járjanak utána, van-e lehetőségük a megingathatatlan képviselőket elmozdítani vagy rákényszeríteni jogszerű eszközökkel arra, hogy a javaslat ellen szavazzanak! Majd érveljenek amellett, hogy a HÖK képviselőknek azt kell képviselni, amit Önök mondanak, különben elmozdítják őket!

A vita menete: “British Parliamentary debate”

Minden csoportban előre ki kell jelölni a az első-, második- és harmadik körös megszólalókat, akik a csoport nevében előadják az álláspontjukat. Lehetőség szerint 3 fős, de legfeljebb 5 fős csoportokban dolgozzunk. A nagyobb létszámú szemináriumok, gyakorlatok során persze több A és B csoport jön létre. Ezeket össze kell párosítani.

Távolléti oktatás esetén érdemes előre létrehozni csoportszobákat (pl. Google Meet linkeket ). Ezeket használhatják az összepárosított A-B csoportok az egymás közötti vitára. A felkészüléshez az egyes csoportoknak szintén kell egy-egy külön “szoba” (Meet link), vagy pedig egyszerűen az oktatásban használt egyéb szoftver (Zoom, MS Teams stb.) csoportbontás funkcióját kell használni. A felkészülési idők alatt a “közös” (A-B) szobákban minden résztvevőnek el kell némítania magát, hogy az ellenérdekű fél ne hallja meg előre az érveit.

Az oktató a csoportokban felmerült érvek összegyűjtésével összegzi a feladat tanulságait, különös tekintettel az alábbi szempontokra.

(10-15 perc felkészülés)

  1. A. csop. 3 perces vitaindítója
  2. B. csop. 3 perces vitaindítója (nem válasz az A csoporta, hanem saját vitaindító!) (3 perc felkészülés)
  3. B csop. 2 perces válasza A. csop. vitaindítójára
  4. A csop. 2 perces válasza B. csop. Vitaindítójára (2 perc felkészülés)
  5. A. csop. 1 perces viszontválasza B. csop. válaszára
  6. B. csop. 1 perces viszontválasza A. csop. válaszára Tanulságok közös levonása: 10-15 perc

A legfőbb tanulságok:

4. Összefoglalás, az alkotmányjogi elméleti keret ismertetése

Az SZFE bíróság előtt indított eljárásainak egyikében a bíró az Alkotmánybírósághoz fordult. Indítványában kifogásolta a felsőoktatási törvénynek azokat az előírásait, amelyek lehetővé teszi az alapítványi egyetemek számára a szenátusi jogkörök fenntartóhoz vonását. Az Alkotmánybíróság döntését egyelőre (2021. április 19-én) várjuk.

5. Házi feladatok

1.    Döntse el Ön: alkotmányos vagy alkotmányellenes az Nftv. 94. § (6) bekezdése? Érveljen álláspontja mellett!

Felhasználhatja érveléséhez az SZFE ügyében benyújtott bírói normakontroll indítványt is. Keresse meg az alkotmanybirosag.hu honlapon a III/00384/2020. ügyszám alatt az indítványt! (A kereső használata során mellőzze a “III/” részt, és az arab számok előtti nullákat se írja be.)

2.   Mennyire kiterjedt jelenség, hogy a modellváltáson átesett egyetemeken a fenntartó csorbítja a szenátus hatáskörét?

Nézze meg néhány, de legalább három közalapítványi fenntartásba került egyetem SZMSZ-ét, és döntse el Ön!

További olvasmányok:

Az Alkotmánybíróság felhasznált határozatai:

Az SZFE ügyében indult bírói normakontroll-indítvány szövege

Megosztom

Kapcsolódó Tudástár