A kritikai kultúraelméletek alakulásával foglalkozó órámon különösen kézre áll számomra egy, a mai „modellváltásokhoz” sok szempontból nagyon hasonlító eset, amely Nagy-Britanniában játszódott le az 1960–70-es évek fordulóján.
A Warwick University állami egyetem (pontosabban public university, mely kifejezésben sokkal jobban tükröződik az egyetem „közjó” jellege); ekkortájt próbálták átalakítani úgy, hogy az intézmény piaci szereplőkkel szorosan együttműködve, profitorientált „üzleti szemlélettel” működjön. Az ’60-as évek végére az egyetem vezetőtestületének 17 tagjából 8 a gazdasági szférából érkező figura volt, az intézmény politikai szempontból is egyre kiszolgáltatottabbá vált, az oktatók és a hallgatók kérdéseit és kéréseit, valamint az egyetem kommercializálódásával kapcsolatos panaszait egyre gyakrabban negligálta az egyetemi vezetés.
Ez vezetett az 1970-es ülősztrájkhoz, amely során a hallgatók elfoglalták az egyetemi adminisztráció épületét, és a kitűnő történész és kritikai kultúrakutató, E. P. Thompson támogatásával számos ott talált, az egyetemi vezetés stratégiáját leleplező anyagot juttattak el a nyilvánossághoz. Az eseményekről átfogó képet nyújt Thompson cikke, a The Business University, majd a felkérésre szerkesztett Warwick University Ltd. című kötete. E források, valamint a kérdéshez kapcsolódó azóta született szakirodalom az egyetemek piacosításának egyik legjobban dokumentált esetévé teszi a Warwick autonóm működése elleni politikai és piaci támadást.
A kurzusalkalmon K. Horváth Zsolt Rossz közérzet az egyetemen – E. P. Thompson és a tudás áruvá válása című esszéjét dolgozzuk fel közösen. A moderált beszélgetés során rekonstruáljuk Thompson és a tiltakozó egyetemisták szemléletét, illetve elemezzük, hogy milyen párhuzamok vonhatók a történelmi példa és a jelen eseményei között. Számba vesszük például, hogy a mai Magyarországon létrejövő kuratóriumok összetételében mekkora teret kapnak a gazdasági szereplők, és hogy az ő egyetemmel kapcsolatos álláspontjuk mennyiben rokon a Warwick irányító testületeibe ültetett autóipari vállalkozók szemléletével. A beszélgetés során külön hangsúlyt fektetünk a vállalati szféra által nehezen piacosíthatónak ítélt tudásformák helyzetére, valamint a neoliberalizmus szociológiai/politikaelméleti fogalmára, amelyet Pierre Bourdieu egy rövidebb írása alapján veszünk szemügyre.
A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék az egyetem és a piac viszonyával kapcsolatos kritikai koncepciókat, valamint hogy a szemináriumi beszélgetés során artikulálni tudják e kritikákkal kapcsolatos saját, illetve közös álláspontjukat.
Kötelező szakirodalom:
Ajánlott irodalmak:
Hogyan kéne működnie - és ezzel szemben hogy működik a jog, az autonómia és a hatalommegosztás gyakorlata ma Magyarországon?
Közvetlen naplóbejegyzések az 1981-es varsói diáklázadás eseményeiről
Tömör összefoglalás a kormány érveiről, az eddig megtett lépésekről, a jogszabályi háttérről, tudományos és társadalmi hatásokról - és a kétségekről