Április 19-23.

Autonómia és szexualitás az értelmileg akadályozottak felnőttkorában

dr. Szabó Ákosné

#Gyógypedagógia

Önfejlesztő kurzus vázlata a szexuális nevelés témájában

2019-ben egy ausztráliai tanulmány egy olyan szexuális nevelési intervenciót (kurzust) mutatott be, amelyet értelmileg akadályozott (értelmi fogyatékos) felnőtt személyek értelmileg akadályozott (értelmi fogyatékos) személyeknek tartottak (kínáltak).

Az értelmi fogyatékos személyek szexuális nevelésének, támogatásának hagyományos gyakorlata

Az értelmi fogyatékos személyek számára a szexuális nevelést hagyományosan olyan egészségügyi szakemberek, tanárok és más szakmák művelői nyújtják, akik kompetensnek érzik magukat abban, hogy meghatározzák a szexuális nevelési, információs és tanulási lehetőségeket, tartalmakat és módszereket.

Az ausztráliai intervenció – a „semmit rólunk nélkülünk” alapelv figyelembevételével egy értelmi fogyatékos személyekkel együttműködésben kidolgozott alternatív program, amely felhasználja a kliensek – saját maguk által előadott – történeteit.

Az értelmi fogyatékos emberek jogát a szexualitáshoz szociális környezetük gyakran nem ismeri el életük fontos részeként. Az életüket kísérők és az ismereteket közvetítők úgynevezett „rendkívüli szexualitás” fogalmat és tartalmat hoznak létre, amely nem áll összhangban a felnőtt szexualitásról általánosan kialakított elképzelésekkel.

A rendkívüli szexualitás e fogalma korlátozza és „eltávolítja” a szexualitás azon aspektusait, amelyek elérhetetlenek és „alkalmatlanok” (megvalósíthatatlanok) az értelmi fogyatékos emberek számára, ideértve a reproduktív szexet, az „öníró” szexuális identitást és gyakran a magánéletet, illetve az intimitást is.  

Miért alkalmas a bemutatott kurzus az értelmi fogyatékos személyek – a szexualitással kapcsolatos – támogatására?

A szerzők bemutatják az egymás által irányított (peer led) szexualitási és kapcsolati programot („Szexuális Élet és Tiszteletteljes Kapcsolatok” = SL&RR). A program célja megmutatni, hogy az innovatív megközelítés hogyan járulhat hozzá a szexuális oktatás, nevelés elképzeléseihez.

Ez az oktatási forma az értelmi fogyatékos személyek szerepét a képzés tárgyáról a tudás tulajdonosaira, fejlesztőire és segítőire módosítja, a konzervatív iránytól eltérő aspektusba helyezi.

A hatékonyság kérdéséről

A hagyományos oktatási szerkezetben a szexuális nevelést végző tanárok csak azt az információt osztották meg a fiatalokkal, amiről úgy gondolták, hogy hasznos lehet a számukra. A vizsgálatok során kiderült, hogy az értelmi fogyatékos fiatalok ezeket a nevelési eszközöket nem találják hasznosnak, sokkal inkább egymáshoz vagy más fiatalokhoz fordulnak ilyen téren. A program az értelmi fogyatékossággal élő emberek képzésének egy merőben eltérő módja: az értelmi fogyatékos embereket helyezi középpontba, a saját megélt szexualitásukat és a szexualitáshoz való jogukat a kortárs oktatás és valós történetek segítségével.

Ausztrália szerte nyolc hálózat kínálja a program lehetőségét: az értelmi fogyatékos (és a nem értelmi fogyatékos) emberek és segítőik is első körben egy előadó-tréningen vesznek részt. Az elmúlt évtizedben több mint 60 kortárs oktatót és ugyanennyi segítőt képeztek.

Az SL&RR program videós vagy élőszóban előadott, valós történeteken keresztül mutatja be az előadás témáját, mely után a résztvevők közösen elemzik a történetet és kulcsfontosságú üzenetet, tanulságot fogalmaznak meg hozzá. Az előadásokon nem ritka a kiegészítő tevékenységek használata, például a kapcsolat-kártyáké. A program 2018-ban a negyedik szezonját futotta, minden szezon után alapos értékelésen és változtatáson esett át. Foglalkozik az LGBTIQ (LMBTQI) közösség értelmi fogyatékos tagjaival is. A szerző a szexuális oktatáson kívül kiemeli az értelmi fogyatékos emberek szexualitáshoz való jogát is és fontosnak tartja megemlékezni arról, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek jogaiért a mai, nyitott felfogású és elfogadó világban is ki kell állni.

 A cikk a kutatás korlátait sem hallgatja el: a kutatások időben és mélységben még az út elején járnak, de egyre több értelmi fogyatékos fiatalt tudnak bevonni a programba kortárs oktatóként vagy résztvevőként. Céljuk, hogy személyes és megfigyelés útján szerzett tapasztalataikat minél pontosabban és jobban tudják alkalmazni kutatásaik során.

A hazai helyzetről

Magyarországon is erősödik az értelmi fogyatékos személyek – az ENSZ egyezmény apján megfogalmazható – jogtudatos szocializációjának, és a könnyen érthető kommunikáció gyakorlatának a meghonosodása (l. erről részletesen Horvát Péter László doktori disszertációját /2020/, Szegedi Tudományegyetem).

A szemléletváltás folyamatban van Magyarországon is.

Mire van szükség a gondolkodás és a „gyakorlat” árnyaltabbá válásához, a szexuális nevelés holisztikus megközelítésének megvalósulásához a köznevelési törvényben, a gyermekvédelmi törvényben, a NAT-ban, az irányelvekben, a kerettantervekben, helyi tantervekben és a pedagógiai programokban, az iskolákban, a gyermekotthonokban és a lakóotthonokban?

Irodalom: Patsie Frawley & Amie O’Shea (2019): ‘Nothing about us without us’: sex education by and for people with intellectual disability in Australia, Sex Education, DOI:10.1080/14681811.2019.1668759 (Letöltés dátuma: 2020. június 1.)

Budapest, 2021. 03. 27.

Megosztom

Kapcsolódó Tudástár