Amikor a társadalom és az egyének számára legfontosabb közös értékekről gondolkodunk, első sorba kerülnek az emberi jogok, a méltóság tisztelete és az autonómia. Ez a három érték összefügg. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata szerint „…az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon”.
Péterfy Jenő szerint Eötvös államának két sarkköve „A természetes körére szorult centralisatio és az egyének szabadságát, erejök kifejlését biztosító autonomia”. Az autonómia, az önrendelkezés joga és ennek tudatos gyakorlása a személyhez fűződő elidegeníthetetlen jogok egyike. Az önrendelkezéssel kapcsolatos döntések, vagyis az autonómia gyakorlásának esetében az egyén személyes szabadságát az Alkotmány bizonyos keretek közé szoríthatja, de lényegesen nem korlátozhatja.
Az autonómia értelmezhető egyénre, csoportra, intézményekre, vagy általánosságban. Mind az egyéni, mind az intézményi autonómia korlátozható törvényekkel, és e korlátozások lehetnek többé vagy kevésbé szigorúak. A jog mellett a hatalomnak számos további enyhébb és durvább eszköze van az autonómiák szűkítésére.
Ma Magyarországon minden szinten számtalan korlátozást látunk. A gyülekezési szabadságot már többször korlátozta a rendőrség. Az egyetemek kezdetektől létező autonómiáját súlyosan sértik az állam által kijelölt és nem az egyetem által választott kancellárok, akik még szakok indításáról vagy megszűnéséről is dönthetnek. A sajtószabadság restrikciója az egyik legfontosabb szabadságjogot, a szólás szabadságát sérti. A sorozatos államosítások, majd a vagyonok újraelosztása, azaz a magántulajdon autonómiájának felfüggesztése egy új hűbériség alapjait rakják le.
Összefoglalva: az egyéni és intézményi autonómia a szabadság feltétele és tartozéka, jelenlegi magyarországi torzítása a demokrácia alapjait gyengíti.
MegosztomHogyan kéne működnie - és ezzel szemben hogy működik a jog, az autonómia és a hatalommegosztás gyakorlata ma Magyarországon?
Közvetlen naplóbejegyzések az 1981-es varsói diáklázadás eseményeiről
Tömör összefoglalás a kormány érveiről, az eddig megtett lépésekről, a jogszabályi háttérről, tudományos és társadalmi hatásokról - és a kétségekről